Délután bejártuk a vásárok minden kis zegzugát a megfelelő ajándékok után kutatva. Láttunk is sok csodát, amit egy kézműves vásártól vár az ember, az itt minden megtalálható: festmények manókról, kerámia galambok, kerti hajléktalan törpe, babzsák fotel, függőágy, mindenféle népi hangszerek. Persze ez így leírva nem mond sokat, de ha itt van az ember, nagyon magával ragadó ez a kis piac. A legtöbb időt egy indiai ruhaboltnál töltöttünk, ahol nagyon kedves volt az eladó, nagyon szuper ruhák voltak. Sajnos nem tudjuk felvásárolni az egészet de legszívesebben megtennénk. Este Monostorapátiba Vad Fruttik koncertre mentünk, amit stílusosan kintről hallgattunk meg, de így is szuperül éreztük magunkat. Luca Apukája küldött egy sms-t, hogy most értetek Monostorapátiba, siessetek, mert lekéstek a mókáról. Először megijedtünk, de aztán rájöttünk, hogy azért tudja, mert van nálunk egy nyomkövető. A koncert után visszamentünk Kapolcsra, mivel sajnos már Lajkó Félixre nem értünk volna oda, ezért úgy gondoltuk sétálunk még egyet csak úgy céltalanul és mennyire jól döntöttünk! A Művészetek Völgye igazi arcát nem a nagy programokon ismeri meg az ember, hanem épp amikor odatéved egy-egy ismeretlen helyre és ott olyan zenét, olyan műsort talál, amit csak ámulva tud hallgatni. A Palya Udvarban electro népzenei dj és egy szaxofonossal együtt nyomta a talp alá valót, a ethno boltban összegyűlt zenészek játékából is hallgattunk egy keveset, a malomszigeten egy énekes és egy gitáros állt ki improvizálni önszántából csak úgy a közönség szórakoztatására. Ez az este felejthetetlen volt számunkra pedig nem is volt meghirdetve a programfüzetben. Ez az igazi Kapolcs.
Cimkék: Művészetek Völgye, Völgytérkép